Közérthetően és tömören a paleodiéta követői azt vallják, hogy a mai táplálkozással összefüggő civilizációs betegségek egyre gyakoribb előfordulásáért a genetikai állományunk felelős. Így a „paleodiétázók” visszatérnek az „ősi”-táplálkozáshoz és egyes élelmiszereket és nyersanyagokat teljesen kihagynak az étrendjükből.
Két kiemelt tiltott veszélyforrást kerülnek: tejtermékeket, tésztaféléket (gabonából készült).
Ezen kívül még számos korunk terméke nem ajánlott, mint a rizs,liszt, kukorica,cukor,mogyorófélék stb.
Húsok fogyasztását váltogatva ajánlja (sertés,marha,csirke,hal,liba,kacsa,pulyka,birka,kecske,rák,kagyló).
Húsok és halak mellett a nyers zöldségek, gyümölcsök, magok és a méz fogyasztását helyezi előtérbe.
![]()
Paleodiétának:
- nagy a fehérje aránya: 25-30% (az ajánlott 12% helyett)
- szénhidrát aránya igen kicsi: 30-35% (javasolt 55% helyett)
- zsírbevitel a jelenlegi ajánlásokhoz hasonló
- nagy antioxidáns-, rost-és vitaminmennyiség
- alacsony sófelvétel
Amit ne tévesszünk szem elől:
- a paleodiétás étrend kálciumfogyasztása jobb a jelenlegi fogyasztásunkhoz képest, DE a nagy rostfogyasztás mellett nem hasznosul a teljes mennyisége sem
- a paleolitikumban az élethossz jóval rövidebb (mai kb. fele) volt
- őseink abban a korban rendszeresen végeztek fizikai munkát
- stressz alig fordult elő (legalábbis nem a mai korra jellemző formában)
- őseink nem dohányoztak
- akkoriban nem volt környezetszennyezés
Jó tudni: cukorbetegség esetén a sok állati eredetű fehérje növeli a vesekárosodás veszélyét.
A genetikailag idült veseelégtelenségre hajlamos egyéneknél a sok állati erdetű fehérje szintén előidézheti a betegség megjelenését.
Köszvény esetében meg már régóta köztudott a kapcsolat a betegség és a magas húsfogyasztás között.
Hogy is van ez?
A paleolitikumban a csontritkulás ritka jelenségnek számított, mivel az élethosszuk sem volt hosszúnak mondható, az életmódjuk eltérő volt (fizikai aktivítás, friss levegőn tartózkodás).
Manapság a modern kor emberének javítani kell a kálciumfelvételén, azaz a tej és tejtermékekre támaszkodhat.
Ami feltétlenül követendő:
A paleolitikumban több halat fogyasztottak mely révén az n-3 és az n-6 zsírsavbevitel aránya sokkal jobb volt a mai kor táplálkozásához képest. A szív – és keringési betegségek megelőzése szempontjából ez lényeges.
Összefoglalva:
Tanuljunk őseinktől, de sose rugaszkodjunk el a realításoktól.
A jelenlegi dietetikai tudásunkat alapos táplálkozástudományi kutatások támasztják alá.
Az indokulatlanul tartott diéta hiányállapotokhoz és egészségügyi problémákhoz vezethet.

Kommentek
(0/10)
netdieta (2010-09-20 21:53:54) GasztrosokkElőször is köszönöm az igazán hasznos hozzászólását!
Szendi Gábor igen nagy port kavart a Paleolit táplálkozás (ez a helyes könyvcím) című művével.
Ebből sejthető, hogy vannak akik kritikusan szemlélik köztük a táplálkozástudománnyal foglalkozó szakemberek és például biológusok is.
Persze mindenki (értve a laikusokra) maga dönti el, hogy táplálkozás terén azoknak hisz, akik annak a szakemberei, vagy Szendi Gábornak, aki programozó matematikus és pszichológus.
Ez is egy vélemény.
Ui: a fenti kritika megfogalmazója, külföldi irodalmat is olvasott.
(0/10)
nedrav (2010-09-10 11:45:22)Javaslom, hogy mielőtt valamiről ír, járjon utána témának. Nagyon sok dolgot helyesen lát, azonban sok helyen -és pontosan ott ahol, vészt kiabál- nyitott kapukat dönget. Ha már az idegen nyelvű szakirodalom nem elérhető az Ön számára, legalább Szendi Gábor: Paleolit diéta című könyvét olvassa el.
Itt, megfogja találni azokat a kutatásokat és leírásaikat, amelyek -legalább is kritikus szemszögből tekintenek - az amúgy köztudottan a gazdasági érdekszféra által támogatott "táplálkozástudományi" eredményeket megcáfolják.