Közérthetően és tömören a paleodiéta követői azt vallják, hogy a mai táplálkozással összefüggő civilizációs betegségek egyre gyakoribb előfordulásáért a genetikai állományunk felelős. Így a „paleodiétázók” visszatérnek az „ősi”-táplálkozáshoz és egyes élelmiszereket és nyersanyagokat teljesen kihagynak az étrendjükből.

Két kiemelt tiltott veszélyforrást kerülnek: tejtermékeket, tésztaféléket (gabonából készült).

Ezen kívül még számos korunk terméke nem ajánlott, mint a rizs,liszt, kukorica,cukor,mogyorófélék stb.

Húsok fogyasztását váltogatva ajánlja (sertés,marha,csirke,hal,liba,kacsa,pulyka,birka,kecske,rák,kagyló).

Húsok és halak mellett a nyers zöldségek, gyümölcsök, magok és a méz fogyasztását helyezi előtérbe.

Paleodiétának:

- nagy a fehérje aránya: 25-30% (az ajánlott 12% helyett)

- szénhidrát aránya igen kicsi: 30-35% (javasolt 55% helyett)

- zsírbevitel a jelenlegi ajánlásokhoz hasonló

- nagy antioxidáns-, rost-és vitaminmennyiség

- alacsony sófelvétel

Amit ne tévesszünk szem elől:

- a paleodiétás étrend kálciumfogyasztása jobb a jelenlegi fogyasztásunkhoz képest, DE a nagy rostfogyasztás mellett nem hasznosul a teljes mennyisége sem

- a paleolitikumban az élethossz jóval rövidebb (mai kb. fele) volt

- őseink abban a korban rendszeresen végeztek fizikai munkát

- stressz alig fordult elő (legalábbis nem a mai korra jellemző formában)

- őseink nem dohányoztak

- akkoriban nem volt környezetszennyezés

Jó tudni: cukorbetegség esetén a sok állati eredetű fehérje növeli a vesekárosodás veszélyét.

A genetikailag idült veseelégtelenségre hajlamos egyéneknél a sok állati erdetű fehérje szintén előidézheti a betegség megjelenését.

Köszvény esetében meg már régóta köztudott a kapcsolat a betegség és a magas húsfogyasztás között.

Hogy is van ez?

A paleolitikumban a csontritkulás ritka jelenségnek számított, mivel az élethosszuk sem volt hosszúnak mondható, az életmódjuk eltérő volt (fizikai aktivítás, friss levegőn tartózkodás).

Manapság a modern kor emberének javítani kell a kálciumfelvételén, azaz a tej és tejtermékekre támaszkodhat.

Ami feltétlenül követendő:

A paleolitikumban több halat fogyasztottak mely révén az n-3 és az n-6 zsírsavbevitel aránya sokkal jobb volt a mai kor táplálkozásához képest. A szív – és keringési betegségek megelőzése szempontjából ez lényeges.

Összefoglalva:

Tanuljunk őseinktől, de sose rugaszkodjunk el a realításoktól.

A jelenlegi dietetikai tudásunkat alapos táplálkozástudományi kutatások támasztják alá.

Az indokulatlanul tartott diéta hiányállapotokhoz és egészségügyi problémákhoz vezethet.